A helyes megközelítés nem az, hogy az egyik dokumentum felülírja a másikat, hanem hogy mindkettőnek megvan a saját szabályozási köre. Az alapító okirat a tulajdonjogi viszonyokat rögzíti: mely albetétek tartoznak a társasházhoz, mekkora az egyes tulajdoni hányad, mi számít külön és mi közös tulajdonnak.
Az SZMSZ ezzel szemben a közösség működésének belső szabályait határozza meg: a szervek hatáskörét, a közös költség viselésének rendjét, a külön tulajdon használatának részletszabályait.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy vita a tulajdoni hányad mértékéről vagy egy helyiség jogi minősítéséről szól, az alapító okirat az irányadó. Ha viszont a vita az elosztási kulcsról vagy egy eljárási szabályról szól, az SZMSZ rendelkezései a mérvadók.
A friss, 2026-os Kúriai jogegységi határozat pontosan ezt az elvet erősítette meg: nincs általános rangsor a két dokumentum között, minden esetben azt kell megvizsgálni, hogy az adott kérdés melyik szabályozási körbe tartozik.
Egy komplikáló tényező, hogy a két dokumentum tartalma időnként ütközik, mert az egyiket módosították, a másikat nem. Ilyenkor érdemes mindkettőt egyszerre felülvizsgálni és összehangolni.
Ha bizonytalan, hogy egy adott kérdésben melyik dokumentum az irányadó, a Merbo jogi partnerei szívesen segítenek tisztázni a helyzetet, mielőtt egy vita elmérgesedne.
Érdemes évente egyszer, az éves beszámolóval egy időben átnézni, hogy a két dokumentum tartalma összhangban van-e egymással.