A 479/2016. Korm. rendelet szerint egyszerűsített beszámolót az a társasház készíthet, amelynek az alaptevékenységből (közös költség) és a vállalkozási tevékenységből (például reklámfelület bérbeadás, tetőtér-hasznosítás) származó bevétele együttesen két egymást követő évben nem haladja meg az 50 millió forintot. A legtöbb 50-150 lakásos, jellemzően lakóövezeti társasház ebbe a körbe esik, egy nagyobb, kereskedelmi egységekkel is rendelkező, vagy erőteljesen bérbe adott közös területekkel bíró társasháznál viszont könnyen átléphető ez a küszöb.
A két forma közötti tartalmi különbség elsősorban a részletezettségben mutatkozik meg. A teljes beszámoló kiegészítő mellékletet is tartalmaz, amely részletesen bemutatja a mérleg és az eredménykimutatás egyes tételeinek összetételét, míg az egyszerűsített forma összevontabb, kevesebb adminisztrációval jár. Ez nem jelenti azt, hogy az egyszerűsített beszámoló kevésbé megbízható, csak azt, hogy a törvény kisebb adminisztrációs terhet ró a kisebb gazdálkodást folytató társasházakra.
A gyakorlatban a forma megválasztása nem egyszeri döntés: évente újra meg kell vizsgálni, hogy a bevételi küszöböt túllépte-e a társasház. Egy társasház, amely egy adott évben nagyobb egyszeri bevételhez jut, például egy régóta üresen álló közös helyiség több éves bérleti díjának egy összegben történő befizetéséből, átcsúszhat a teljes beszámoló kötelezettségébe, majd a következő évben visszatérhet az egyszerűsítettre, ha a bevétel újra a küszöb alá esik.
Ez a látszólag technikai kérdés azért fontos a tulajdonosoknak, mert befolyásolja, mekkora könyvelési díjra és mennyi előkészítési időre kell számítani az éves beszámoló összeállításánál: egy teljes beszámoló elkészítése értelemszerűen több könyvelői munkaórát igényel.
A Merbo könyvelési csapata minden év elején ellenőrzi az előző két év bevételi adatait, és előre jelzi a SzVB-nek, ha a társasház közel kerül az 50 milliós küszöbhöz, így nem meglepetésként éri a beszámoló-forma esetleges változása.